Hetedik..... El sem hiszem, hogy itt tartunk. Sokat hallani olyan párokról, akiknek 10-12. próbálkozásra jött össze, de amikor mi belevágtunk sosem gondoltam volna, hogy 3-4-nél tovább kell majd mennünk. 

De itt tartunk, ez a pillanat is eljött. Elröpült a nyár, és jelentem, tisztességgel felkészültem a szeptemberi futóversenyre, és le is futottam a kitűzött 9,4 km-es távot. Elképesztően nagy élmény volt, már most megvannak a következő célkitűzések - feltéve ha a bűvös 7-es sem jönne be. De be kell jönnie :) 2007.07.07-én kötöttünk házasságot, és azóta a hetesek valahogy mindenfelé elkísérnek bennünket. Bízom benne, hogy ez a mostani sem okoz majd csalódást.

Na, de a tények: ma vagyok a spontán ciklusom 11. napján. Reggel voltam UH-n, méhnyálkahártya remek, jobb oldalon pedig érlelődik 1 db tüsző, ami 16 mm-es. Doki számításai szerint csütörtökre időzíthetjük a tüszőrepedést, és az ezt követő 5. napon a maradék 2 db fagyasztott embrió beültetését. Azaz jövő hét kedden lesz a nagy nap. Ezúttal annyiban más a dolog, hogy nem kapok semmi, azaz SEMMI extra szurit, bogyót. Nem lesz pici rásegítő hormon, nem lesz szteroid a kilökődés ellen, nem lesz vérhígító sem. Gondolom Doki is úgy van vele, hogy korábban ennek már minden variációját kipróbáltuk, nem jött be semmi, próbáljunk meg egy fapados FET-et. Én a magam részéről nem bánom. Minél kevesebb a csinnadratta az ügy körül, talán annál természetesebben kezelem majd én is a folyamatot, ezzel együtt talán annál kevésbé élem bele magam a bődületes sikerbe, majd zuhanok újra a csalódottság poklába. Ilyen slendrián még sosem voltam, hogy legalább egy kis terhes vitamint, vagy folsavat ne szedtem volna az esemény előtt. De megmondom őszintén ezúttal eszembe sem jutott... Hát lássuk mit hoz így az október :) Állok elébe.